Majd 40 év után Belgiumnak ismét van kutatóállomása az Antarktiszon. A 2009. február 15-én átadott "Erzsébet Hercegnő" állomás (Princess Elisabeth Antarctica) Fülöp Herceg és Matilda Hercegnő legidősebb lányáról kapta a nevét. Építését belga katonák végezték, 2007-ben kezdődtek a munkálatok. Az építkezést hóviharok miatt többször meg kellett szakítani.
A kutatóállomás legfőbb feladata a klímaváltozás és a déli-sarki életformák sokaságának vizsgálata.
Minimális hőveszteség
Az állomás a passzívház szabvány szerint épült: az épületben a jéghideg hőmérséklet ellenére sincs külön fűtési rendszer, mivel a hőveszteség elkerülésre, a passzív hőnyereség pedig optimalizálásra kerül. Az ablakok formáját is az határozta meg, hogy lehetőleg sok energiát segítsenek megtakarítani.
Megújulók minden szinten
9 szélturbina és 408 napelem látja el az állomást árammal. Melegvíz készítéshez még hozzásegít 24 m² napkollektor is. Ivóvíz a hóból készül és a szennyvíz is tisztítás után újrahasznosításra kerül.
Antarktisz az extrém példa
A legmodernebb technológiával felszerelt kutatóállomás 20 embernek ad helyet, tudósít az épület tervezője, a belga kutató és mérnök Alain Hubert.
"Ha egy ilyen állomást az Antarktiszon fel tudunk építeni, akkor erre képesek vagyunk bárhol a világon. Megvan a lehetőségünk, a technológiánk és a tudásunk, hogy megváltoztassuk a világot!" így Alain Hubert.
HÁTTÉRINFORMÁCIÓK
Összesített energetikai szükséglet
Az állomáson a négy nyári hónapban fognak tartózkodni kutatók, erre az időszakra a tervezett energiafogyasztás 7.000 kWh/hó, míg a nyolc téli hónapra 2.000 kWh/hó. Az állomás összterülete 1.500 m² és 54MWh elektromosságot fog fogyasztani évente, ami 51 kWh/m²év fajlagos energiaigénynek felel meg. (Ez az érték nem a fűtési hőszükséglet, ahol 15 kWh/m²év lenne a passzívház-határ, hanem az összenergia-szükséglet, ami a megújulók felhasználása miatt közelítőleg meg fog egyezni az össz-primerenergia szükséglettel, melynél 120 kWh/m²év a passzívházaknál megengedhető felső érték, azaz bőven teljesítésre kerül.)
Hőszigetelés
Az állomás szerkezete egy fa váz, melynek köszönhetően a hőhidak mértéke elfogadható határok közé esik. A falszerkezet hét rétegből áll, magát a szigetelést 40 cm grafitos polisztirol alkotja. A fal U-értéke 0,07 W/m²K. Légtömörséget és nedvesség elleni védelmet belülről alumínium fólia, kívülről 3 mm-es EPDM-lemez biztosítja. Az épület burkát kívülről 1,5 mm-es nemesacél védi.
Ablakok
Nem háromrétegű, hanem két kétrétegű üveg alkotja az ablakot, ami így kvázi négyréteges üvegezésnek felel meg. Mindkét kétrétegű üveg UV-szűrős bevonattal készült és 40 cm választja el őket egymástól. Ebben a térben változtatni lehet a levegő nyomását, így különböző szigetelési hatást lehet elérni, az igényeknek megfelelően.
Szellőztetés
Az állomás szellőző rendszere hasonló, mint amit egy átlagos passzívházban találunk. Három külön szellőztető rendszer biztosítja a friss levegőt és távolítja el az elhasználtat. Kettő van a személyzeti térben, melyek csak a nyári időszakban üzemelnek, egy pedig a berendezések szellőztetését biztosítja, ez egész évben üzemel.
Minden külön szellőztető rendszernek megvan a saját csőrendszer, melyben a beérkező levegő először felmelegítésre kerül egy hőcserélővel és a páratartalma felemelésre kerül legalább 15%-ra. Ez nem csak az állomáson tartózkodó emberek komfortérzete miatt szükséges, hanem a felszerelés miatt is, ugyanis a túl száraz levegőben hamarabb bekövetkezik az elektromos feltöltődés, nő a készülékek meghibásodásának a veszélye. Amennyiben az egyik szellőztető rendszer elromolna, a másik kettő át tudja venni a funkcióját. A sarki levegő annyira tiszta, hogy a finomszűrők alkalmazásáról a beszívó ágon lemondtak, ezáltalis -ha ugyan csak minimális mértékben- csökkentve a ventillátorok fogyasztását.
|
|
Szerkezetépítés
Forrás: www.antarcticstation.org
Szélerőmű felállítása
Forrás: www.antarcticstation.org
Napelemek a tetőn
Forrás: www.antarcticstation.org
Napkollektorok üzembe helyezése
Forrás: www.antarcticstation.org
Szellőztető rendszer
Forrás: www.antarcticstation.org
|