Minőségi követelmények passzívházak számára

A passzívház olyan épület, melyben kellemes hőmérséklet uralkodik télen külön fűtési rendszer, nyáron pedig légkondicionáló berendezés nélkül, extrém alacsony energiaráfordítás mellett. A fűtési hőszükséglet 15 kWh/(m²év)-re, a primerenergia-felhasználás, beleértve a használati melegvíz előállítását és a háztartási áramot is, pedig 120 kWh/(m²év)-re korlátozódik. Különösen a passzívházkomponensek felhasználása garantálja a magas komfortszintet és az épület állagának megóvását.

A passzívházak megvalósítása magas követelményeket állít a felhasznált komponensekkel szemben.

1. Komfortszint

  • Csak minden külső épületrész belső felületének a magas hőmérséklete, különösen az ablakok és ajtók esetében, valamint az épületburok nagyfokú légtömörsége teszi lehetővé a lakóhelyiségekben a fűtő felületektől való megválást.
  • Egy hővisszanyerővel ellátott légkomfort szellőztető berendezés folyamatosan gondoskodik a kellő friss levegőről, anélkül hogy huzatérzet keletkezne (a szobákban a levegő belépési hőmérséklete legalább 17 °C) és anélkül, hogy a bentlakóknak a szellőztetéssel aktívan törődniük kellene. A DIN 1946 szerinti friss levegő igényt (az épületben tartózkodó személyenként 30 m³/h értéket) a szokványos üzemeltetés alatt nem szabad túllépni, különben télen a levegő túlságosan kiszáradna. Egy ilyen berendezést nem szabad összetéveszteni a légkondicionáló berendezéssel, mert ennél a berendezéstípusnál a levegő nedvesítésére a légcsatornákban higiéniai okokból egyáltalán nem kerül sor.
  • A légtechnikai rendszerek zajterhelését 25 dBa alatt kell tartani. Ehhez a csatornarendszert és a ventilátorokat megfelelően kell méretezni, illetve hangtompítókat kell alkalmazni.
  • Nyáron, az elégséges átszellőztetés biztosításához, minden, a kültérrel érintkező szobában nyitható ablakok megléte szükséges. A légkomfort szellőztető berendezés nyári üzemeltetése alatt lehetőség kell legyen a hővisszanyerő deaktiválásához (megoldások: elkerülő ág / Bypass vagy nyári áteresztő doboz / Sommerbox), továbbá egy opcionális talajhőcserélő gondoskodhat a levegő előhűtéséről.
  • Az épület szükségtelen felmelegítésének megakadályozására a kelet-, ill. nyugat felé néző nagyobb ablakfelületeknél megfelelő beárnyékolásról kell gondoskodni. A dél felé néző ablakfelületeknél az optimális klíma elérése miatt ez szintén javasolt.
  • Az áramtakarékos háztartási eszközök és világítás alkalmazása, valamint a használati melegvíz tárolójának és vezetékeinek jó szigetelése szintén csak csökkenti a ház hőterhelését és ezáltal megkönnyíti a nyári "passzív hűtést".


2. A szerkezet és a gépészet minőségi szabványa

  • Az épületszerkezet nedvesedése és bepenészedése elkerülésének előfeltétele a gépi légkomfort szellőztető berendezéssel biztosított folyamatos szellőzés, valamint minden külső épületrész nagyfokú hőszigetelése és hőhídmentes kivitelezése. Különösen az ablakoknál és az ajtóknál kell hőszigetelt profilokat, 3-rétegű, hővédő üvegezést és az üvegperem szerkezetében termikusan elválasztott távtartókat (nem alumíniumot!) alkalmazni.
  • A szellőztetés és fűtés funkcióinak biztosításához, valamint a kondenzvíz kiválásából eredő szerkezeti károk elkerülése miatt az épület kiváló légtömörségi értékkel kell rendelkezzen, amit egy nyomásteszt (Blower-Door-teszt) kell igazoljon. A légcsere a nyomástesztnél, 50 Pascal nyomáskülönbség mellett, óránként a légtérfogat legfeljebb 0,6-szorosa lehet.
  • A befújt friss levegő egészséges és tiszta mivoltát biztosítandó magas minőségű szűrőről (F7-es szűrő a beszívópontnál), valamint kondenzvíz-elvezetésről a talajhőcserélőben és a légkomfort szellőztető berendezésben kell gondoskodni. Az elszívott levegőből történő hővisszanyerésnél az elszívott levegő és a friss levegő nem keveredhet. A légkomfort szellőztető rendszeren belül higiéniai okok miatt a levegő nedvesítésére nem kerül sor (a passzívházakban higiénikus légkomfort szellőztető berendezések találhatók, nem pedig légkondicionáló berendezések!).


3. Energiahatékonyság

  • Opak épületrészek hőátadási tényezője (U-értéke) 0,15 W/(m²K) alatti, míg szabadon álló családi házaknál ez az érték gyakran 0,10 W/(m²K) alá is mehet.
  • Az üvegezés Ug-értéke 0,80 W/(m²K) alatti, magas összenergia-áteresztési hányaddal (g >= 50%), hogy télen is nettó nyereség legyen elérhető. Az üvegperem szerkezetében termikusan elválasztott távtartókat kell alkalmazni, nem alumíniumot!
  • Az ablakrendszer hőszigetelt profilból, többszörös lippendichtunggal kell készüljön. Az ablak (és ajtó) kapott hőátadási tényezői bizonyos értékeket be kell tartsanak: Uw (Ud) kisebb kell legyen, mint 0,80 W/(m²K), figyelembe véve a tokot (Uf), az üvegezést (Ug) és a távtartót (psziüvegperem), illetve Uw (Ud) kisebb kell legyen, mint 0,85 W/(m²K) a szigetelt épületszerkezetbe történő beépítés után (pszibeépítés).
  • A légkomfort szellőztető berendezés hővisszanyerési foka 75% fölötti kell legyen. Áramfelvétele, beleértve a ventilátorokat és a vezérlést, nem haladhatja meg a 0,45 Wh/m³-t a szállított légmennyiségre vonatkozóan.
  • A használati melegvíz tárolása és elosztása miatti hőveszteséget megszakítás nélküli hőszigeteléssel a minimumra kell csökkenteni.
  • Az áramfelhasználás csökkentése miatt magas hatékonyságú épületgépészeti eszközöket (ventilátor, szivattyú, vezérlés), háztartási eszközöket és világítást kell alkalmazni.


4. Passzívház-követelmények

A passzívház követelményeknek külön-külön megfelelő komponensek puszta felhasználása magában még nem elegendő ahhoz, hogy egy épület passzívházzá váljon: a komponensek egymásra hatása integrált tervezést tesz szükségszerűvé, csak ez által érhető el a passzívház szabvány. Ez abban az esetben következik be, ha a PHPP-vel készített számítás (lásd később) igazolja, hogy a passzívház-követelmények teljesültek, azaz

a fajlagos fűtési hőszükséglet <= 15 kWh/(m²év),

a nyomásteszt légcsereszáma n50 <= 0,6 h-1 és

a fajlagos primerenergia-szükséglet <= 120 kWh/(m²év).

Ilyen esetben általában az épület hőterhelése 10 W/m² értékű lesz és a szellőztetésen keresztüli kifűthetőség biztosítható.

5. Minősítések

A passzívház komponensek és a passzívházak mértékadó kritériumait a Passivhaus Institut, Dr. Wolfgang Feist (PHI) határozza meg.
  • Komponensek, mint az üvegezés, ablakok, ajtók, légkomfort szellőztető berendezések és csomópontok, melyeket a PHI "Passzívházhoz alkalmas komponens" (németül "Passivhaus geeignete Komponente") minősítéssel illet, teljesítik az adott komponensre vonatkozó kívánalmakat. A minősített passzívház komponensek rendelkeznek azon technikai paraméterekkel, melyek az épületek energiamérlegének a kiszámításához szükségesek.
  • Épületek, melyek rendelkeznek a PHI vagy az általa erre feljogosított intézmény által kiállított "Minőségvizsgált passzívház" (németül "Qualitätsgeprüftes Passivhaus") minősítéssel, teljesítik a fent említett kritériumokat. Gondos kivitelezést feltételezve várható, hogy a kiszámolt energiaszükségletek rendeltetésszerű lakáshasználat mellett a valóságban is elérésre kerülnek.


6. Igazolási eljárás és szabványi hivatkozások

  • Passzívház-minőségszabvány: A passzívház minőségszabványának igazolására a Passzívház Tervezőcsomag (PHPP) hivatott. A PHPP-t kifejezetten passzívházak számára fejlesztették ki, azonban más épületek esetében is nagyon jól alkalmazható. A PHPP több igazolásból álló, kipróbált és felülvizsgált, lényegében európai szabványokon alapuló számítási eljárás, az épületek fűtési- és primerenergia-szükségletének meghatározására szolgál. Ezen felül rendelkezik egy egyszerűsített eljárással, az épületek nyári túlmelegedése gyakoriságának kiszámításához.
  • Épület-légtömörség: Az épület légtömörségének igazolásához a DIN EN 13829 szolgál alapul. Eltérően a DIN EN 13829-től egy-egy mérési sorozat elvégzése ajánlott túlnyomásra és alulnyomásra is. A nyomástesztet csak a fűtött épületburokra kell elvégezni (a pince, előépítmény, télikert, stb., ami nem került integrálásra a termikus burokba, nem vesz részt a nyomástesztben). A vizsgálat elvégzése abban az időpontban ajánlott, amikor a légtömör szint még hozzáférhető, és javítások végezhetők rajta. Egy további mérés végezhető közvetlenül az épület átadása előtt, a munkálatok befejezte után.
  • Energiavonatkoztatású felületek: Az energiaigény vonatkoztatási mértéke a PHPP-ben a német 2. Berechnungsverordnung (2. BV 42-43 paragrafus) által definiált lakófelület, illetve nem lakóépületeknél a DIN 277 által meghatározott használati felület. Csak a termikus épületburkon belül elhelyezkedő felületek (mérleghatár) kerülnek bevonásra a számításhoz. A termikus épületburkon kívüli felületek (balkon, terasz, stb.) semmilyen mértékben sem számítanak.
  • Opak épületrészek: A hőátadási tényező (U-érték) a DIN EN ISO 6946 alapján kerül meghatározásra. A PHPP erre vonatkozóan tartalmaz egy egyszerű számítási segédletet.
  • Hőhidak: A geometriai és konstruktív eredetű hőhidak hőhídveszteségi együtthatóit többdimenziós hőáramszámító programokkal lehet meghatározni. Számos ilyen célprogram áll rendelkezésre a piacon. A passzívházak tervezésénél azonban az a cél, hogy hőhídmentes szerkezetek készüljenek; ha ez sikerül, akkor ezen nagy ráfordítást igénylő számításokra nincs szükség.
  • Üvegezés: Az üvegezés hőátadási tényezőjét (Ug) DIN EN 673 alapján kell meghatározni és két értéket adó helyiértékkel kell megadni. 1-nél kisebb Ug-érték esetében ez azt jelenti, hogy két tizedes pontossággal kell számolni. Az összenergia-áteresztési hányadot DIN 410 alapján kell meghatározni. Mindkét értéket a gyártónak kell megadnia.
  • Ajtók, ablakok és függönyfalak: Az ajtók (UD) és ablakprofilok (Uf) hőátadási tényezőjét, valamint az üvegperem hőhídveszteségi együtthatóját (psziüvegperem) DIN EN 10077 - Teil 2 alapján kell meghatározni (általában magának a gyártónak). A beépítési szituáció hőhídveszteségi együtthatóját (pszibeépítés) többdimenziós hőáramszámító programokkal lehet meghatározni. Az ablak átlagos hőátadási tényezőjének (Uw) kiszámításához a PHPP tartalmaz számítási segédletet.
  • Légkomfort szellőztető berendezések: A hővisszanyerési hatásfokot a PHI által definiált vizsgálati eljárással kell meghatározni. Ha csak a DIBT vizsgálati eljárásával meghatározott érték áll rendelkezésre, akkor ebből az értékből 12%-pontot le kell vonni, mert ez az érték nem az épület mérleghatárára vonatkozik. Az áramigény szintén a PHI által definiált eljárással kerül meghatározásra.
  • Minősített komponensek: A PHI által minősített komponensekhez a szükséges műszaki paraméterek értékei rendelkezésre állnak (www.passiv.de).


Forrás: Passivhaus Institut Darmstadt