Szigetelés, homlokzat

Keletkezhet nedvességkár a hőszigetelésben?

Nincs semmi ok arra, ami miatt az épületfizikailag és konstruktív helyesen elkészített szigetelés átnedvesedne. Nedvességkárokat leginkább az egyáltalán nem vagy a csak kevéssé szigetelt konstrukcióknál ismerünk: ott várható a kondenzvíz kicsapódása és ott lép fel ez az eset rendszeresen.

Vezethet problémákhoz a nedvességkicsapódás a külső felületeken a passzívház homlokzatok esetében?

A nedvesség képződése azokon a felületeken, melyek a szabadban állnak és az égbolt felé meleget sugározhatnak, egy természetes folyamat: a réteken, a jelzőtáblákon, az ablakok szélvédőjén, a hátulról átszellőztetett tetőknél, stb. ez rendszeresen előfordul. A fűtött épületek külső felszínén is felléphet kondenzvíz-kicsapódás, mégpedig akkor, ha a szerkezet U-értéke 1,0 W/(m²K) alatti. Új épületeknél ez az eset mindig fenn áll; a külső felületen fellépő kondenzvíz rendszerint nem okoz problémát: a külső felületek ennél jóval nagyobb nedvességnek is (pl. zápor) ellen kell álljanak. Az nem vonható kétségbe, hogy minél több időn át van egy felület nedvességnek kitéve, annál fokozottabb rajta az algaképződés, amennyiben ez egyéb úton nem kerül megelőzésre (lásd alább). Az alga nem mérgező, a felületet sem károsítja - mint akaratlan falszínezék azonban esztétikailag zavaró lehet. Segítségül az olyan külső festékek szolgálhatnak, melyek az infravörös fényt visszaverik: ezáltal a nagy szigeteltségű épületrészek külső hőmérséklete is felemelkedik a külső levegő harmatpontja fölé, így nem jön létre kondenzvíz-kicsapódás és az eső is hamarabb felszárad. Kísérletek és fejlesztések jelenleg is több helyen folynak erre a területre vonatkozóan: mellesleg egy ilyen festék további energiamegtakarításhoz is vezet, mert általa a környezet felé irányuló hősugárzás lecsökken.

Forrás: Passivhaus Institut Darmstadt